Ufók és lelki vonatkozások
Tehát akár léteznek ufók konkrétan akár sem, annyi bizonyos, hogy fantázia ébresztő jelenségeknek bizonyultak, úgynevezett hívó-képeknek melyekkel a művészet, a festészet, a folklór és a pszichológia is foglalkozik.
Ha megpróbáljuk azokat a tipikus projekciókat sorra venni, amelyek az ufó látók beszámolóiban, illetve az erről szóló írásokban előfordulnak, akkor az alábbi lelki tulajdonságok rajzolódnak ki előttünk.
1. Ellenségképek
Ha valakit vagy valamit szemlélünk, könnyen vetíthetünk rá negatív képet önmagunkból. Kivetíthetjük rá saját árnyékunkat. Az ufók esetében ez így fest:
- A repülő objektumok ellenségesek. Vagyis ágyú, bombázó, csatahajó szerűek.
- Irányítóik és alkotóik előbbre vannak, mint mi a tudás és a technika területén, ezért hódítani jönnek, le akarnak igázni bennünket, mi nem tehetünk ellenük semmit, hiszen ők a fejlettebbek. A tudás hatalom, nekik hatalmukban áll, hogy azt csináljanak velünk, amit akarnak, mert többet tudnak, mint mi.
- Mivel gonoszak, gonosz dolgokat akarnak csinálni velünk. Különleges módszerekkel riogatnak, üldöznek, illetve ölnek meg minket. Vagyis azt teszik velünk, amit fordított helyzetben mi tennénk velük, ha ők volnának a mi hatalmunkban és nem megfordítva.
2. Barátság projekciók
- Mivel az ufók hozzánk hasonló lények, szimpatizálhatunk is velük, ha fantasztikus is a formájuk, de mégis barátságosak, sőt a maguk módján kedvesek. Valamiért érdeklődnek irántunk.
- Átadják a tudásukat nekünk, mi is nekik. Megismertetik velünk technikai berendezéseiket, közös repülések válhatnak lehetségessé. Köztük is vannak olyan nők és férfiak, akik vonzóak lehetnek számunkra és ez viszont.
- De sajnos nehéz velük kommunikálni, hiszen más bolygóról jöttek, más a nyelvük, a logikájuk, mások az emlékeik. Így aztán könnyen boldogtalanná válhatunk mi is, ők is, ha esetleg megszeretjük őket. Nem tudnak és nem is tudhatnak egészen olyanná válni, mint amilyenek mi vagyunk, hiszen részben más dimenzióban élnek, mint mi, nem érvényes rájuk a gravitáció, nem olyan felépítésű a testük sem és nem úgy mozog, mint a miénk, stb. Tehát a másvilágból jött barátaink, vagy szerelmeink bizonyos földi szempontokból nézve elérhetetlenek a számunkra, reménytelenül szimpatizálnak velünk, bár ez a kapcsolat mindkét fél számára kölcsönösen tanulságos és gyümölcsöző lehet.
3. Az identitással összefüggő projekciók
Mivel az ufók pontosan nem azonosíthatóak, nem határozható meg pontosan, hogy micsodák. De annyi bizonyos, hogy hozzánk képest magasabb szinten álló csodálatos szuperlények. Az ilyen képzeteket a komplex lélektan ismeri, és “MANA” személyiségnek nevezi. A természeti népek az ilyen vagy ehhez hasonló képzeletbeli lényeknek mágikus erőt tulajdonítanak. Kései megfelelőik az ufók pedig olyan erőket tudnak vezérelni közvetlenül, amelyeket mi nem ismerünk. Uralkodnak a testükön, sőt gyakran mások testén is, uralkodnak a gravitáción. Egymással összehangoltan képesek cselekedni, egyszerre járnak, mint a szinkronizált órák, illetve gépeikhez is úgy viszonyulnak, mintha ezek saját testrészeik lennének, vagyis embergépek, gépek is emberek is egyszerre.
Ezekben a fantáziákban meghatványozott erővel találkoznak egymással az emberiség ősi mágikus és modern technikai aspirációi, felmerül a techno mágia (mánia) és a tudomány vallás (fantasztikus szcientizmus) képe, és mindez egyszerre tűnik archaikusnak és modernnek.
Következtetések:
Az emberiség kollektív tudattalanja feszült, robbanás veszélyes állapotban van: új, ma még tudattalan, de már sejthető tartalmak felszínre kerülése előtt állunk. Ilyenkor különösképpen óvatosan kell bánnunk projekcióinkkal és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel.
Ha nem akarjuk, hogy lelki egyensúlyunk felboruljon, akkor a külső technikai – tudományos fejlődéssel arányos belső lelki fejlődés útját is fel kell vállalnunk, vagyis tanácsos volna minél alaposabb önismeretre és emberismeretre szert tennünk.
Az igazi lelki fejlődés első lépése a negatív képek kivetítésének visszavonására irányuló határozott törekvés. Ez egyértelmű annak belátásával, hogy bűnbak képzéssel és ellenség képekkel csakis közös csődbe juthatunk. Tehát sem más emberekre nincs értelme negatív képet vetítenünk, sem a természetre. Le kell mondanunk a természet és más emberek meghódításáról, hiszen az nem megvalósítható, lehetetlenség, ehelyett a természettel és más civilizációkkal való együttműködésre kell törekednünk, ha valódi fejlődést kívánunk.
A negatív kivetítések visszavonásának eredményeként fokozatosan lehetővé válhat a jelenleg uralkodó elfojtások, háttérbeszorítások és hárítások feloldása és kiküszöbölése a férfi – nő – gyermek kapcsolatokból. A felszabaduló óriási lelki energiákat a játék, a művészet és az emberiség kipróbált és bevált hagyományai felé volna kívánatos irányítani.
Az ufók fantasztikus vetületben mintegy előre tükrözik lehetséges jövőinket: a vélt (pszeudo) vagy valóságos tökéletesedést, mint a nagy alternatívát. Kétségtelen, hogy a komplex lélektan és a szimbolika szempontjából nézve az ufók mint szerkezetek mandalaszerűségek, kör, gömb, vagy ellipszis formájuk erről tanúskodik. Ám tökéletességük csupán technikai jellegű, ami bár hasznos, de önmagában véve nem elengedő az áhított tökéletességhez. Ha ugyanis az ufó szerkezeteket irányító lényeket vesszük szemügyre, akik persze korunk emberének hasonmásai, akkor kiderül, hogy főként primitív antihumán, kriminális, illetve steril késztetéseinket hordozzák felfokozott formában. Amorálisak, technomániásak vagy bárgyúan groteszk vonásokat mutatnak.
Mindent összevéve Jung véleménye szerint az örök, illetve modern ember mítoszáról van tehát szó ufó köntösben.
A huszadik század tapasztalatai világosan megmutatják, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben, önmagában véve sem a munka, sem a technika, sem a tudomány nem képes szabadabbá, bölcsebbé és jobbá tenni az emberiséget. Csak maga az ember lehet képes erre.
Minden jel egyértelműen arra mutat, hogy pályakorrekcióra van szükségünk. Hiteles önismeretre kell szert tennünk mielőbb, és a jelenleginél sokkal jobban kell vigyáznunk megszenvedett mintaképeinkre, valamint a nagy világvallásoktól kapott értékekre. Mert bizony amit gondolunk, azzá válunk, azt valósítjuk meg, és akkor mi lesz? Ez mindannyiunk felelőssége.
